Teregetési Jegyzőkönyv

olyan szép bejegyzést kaptam törékeny ruhákról, hogy nem mertem teregetni az udvaron. az egész lakás tele van száradó ruhákkal. ma leesett az első hó.

ilyen nedves napokon jobban összegyűlnek a ruhák a szennyeskosárban. kevesebbet mosok, minden lassabban szárad.

tegnap kint teregettem, aztán persze be kellett hozni a ruhákat hamar, mert minden párás, nedves volt. ma azért már szebb az idő. tegnap segített flóra. kicsit olyan volt, mint én voltam kicsinek.szeretem a piros teregetéseket. chrisopher pár éve egyszer nálunk volt télen, amikor…

elutaztunk. reméltem, hogy tudok fotózni teregetéseket bécsben, de ki szárít ruhákat esőben a szabadban? azért volt egy teregetős álmom ott. erdőben jártam, barna avar. egy óriási szárítón, olyasmin, mint amilyen nekem van, aludt egy ember, egy öregember. körülötte száradó…

a csillogós szoknya is bent száradt

múlt hétről maradt néhány teregetési emlékkép. például ez.

syombaton éjjel mostam, éjjel teregettem, csak gyorsan, mert fontos volt. régen is mindig szombaton mostunk. már nem is tudom milyen márkájú mosógép volt a miénk. a diófa és az orgonafa között feszült a szárítókötél. volt, hogy szürkületben szedtem be a ruhákat. hidegek…

nem voltunk itthon hétvégén, s most este gyorsan kellett még mosnom. betettem néhány csillogó festékkel befestett gyerekruhát is a gépbe, nem gondoltam, hogy a csillogós por lejön, s mindenre rátapad. csillog minden, ha úgy esik rá a fény. fényképen persze nem látszik.

tegnap este is mostam egyet még, kellettek ruhák. az ilyen banális dolgok, már amennyiben azok, a tiszta nadrág, póló, bugyi, milyen észrevétlenül fontosak. ha nincsenek, idegesítő, rossz érzéseket okoznak. még össze is lehet rajtuk veszni. miért nincs? kinek a dolga? stb. régen…